Szeretfalva–Déda
Szeretfalva–Déda vasútvonal építése
- Részletek
- Kategória: Cikkek
- Közzétéve: 2023. szeptember 07. csütörtök, 12:24
- Írta: Super User
- Találatok: 108
Forrás: https://www.sinekvilaga.hu/a-szeretfalva-deda-vasutvonal-epitese
Vörös József okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos
Erdély északi területének visszacsatolása után, az 1940. augusztus 30-i bécsi döntéssel Magyarország és Románia között megállapított határvonal az összekötő vasútvonalakat átvágta.
A román állam a terület megközelítését még peage vonalak használatával sem engedélyezte, így a Székelyföld elzárt vasútvonalait csatlakoztatni kellett Magyarország vasúthálózatához. A rendkívüli műszaki nehézségek és terepviszonyok mellett az építkezésre rövid idő állt rendelkezésre, mivel a visszacsatolt térség csatlakozó vonal- és úthálózat hiányában úgy katonailag, mint a civil lakosság szempontjából ellátatlan maradt. Emiatt nem maradt idő a korábban szokásos alapos előkészítésre, talajfeltárásra, térképek készítésére és a tervezésre, ezeket mind az építkezéssel egyidejűleg kellett elvégezni.
Teleki Pál miniszterelnök, Horthy István MÁV-elnök és Álgyay Hubert Pál kereskedelemügyi államtitkár nem késlekedett, és az elzárt vasútvonalaknak a magyar vasúthálózathoz való csatlakozására vonatkozó terv már a bécsi döntés aláírását követő ötödik napon megszületett. Három lehetséges változat (2. ábra) mérlegelésével hozták meg a gyors döntést, mivel az elzárt területek ellátása életbevágó kérdés volt.
A munka 1940 őszén a felvonulási utak 50 km hosszban történő kiépítésével kezdődött. A zord téli időjárás sok esetben még az előkészítési munkákat is akadályozta. Mivel a tervezett nyomvonalról és környezetéről térkép nem állt rendelkezésre, a legmodernebb technika alkalmazásával, a hazai térképezés történetében először, a Honvéd Térképészeti Intézet által készített légi felvételek alapján, sztereoszkopikus eljárással készültek el a szintvonalas térképek. A munkát nagymértékben segítette, hogy az első 1:50 000 méretarányú térképek (egységes, korszerű csapattérkép) készítését az intézet 1941-ben kezdte, így a vonalat érintő területről a térképek a munkák megkezdésekor már rendelkezésre álltak. Ezzel néhány hónapra rövidült a terepfelvétel korábban bevált és alkalmazott több évet igénylő helyszíni műszeres felvétele. Később az ország teljes területéről elkészültek ezek a térképek.
A kiírt versenytárgyalási pályázati felhívás alapján a versenytárgyalás 1941. január 15-én megtörtént, ahol a teljes vonalhosszat hat építési szakaszra osztották fel, és a munkát különböző vállalkozók nyerték el. Az alépítményi földmű korona feletti rész (zúzottkő ágyazat, felépítmény) kivitelezését a MÁV saját munkával végezte. Mivel az eredményhirdetéskor jóváhagyott tervek még nem álltak rendelkezésre, a kivitelezők kijelölése után csak az előkészítő munkák, telephelyek kialakítása, a felvonulási létesítmények építése kezdődhetett meg.
A munkaterületet 1941 márciusában adták át a kivitelezőknek, akik a földmunkák helyszínrajzát és hossz-szelvényét március 31-ig kapták meg.
A vasútépítési terveket a MÁV Igazgatóság Építési és Pályafenntartási Főosztály irányításával a MÁV Új Vonalak Építésfelügyelősége készítette Dörre Jenő kormányfőtanácsos vezetésével. Az építésfelügyelőség végezte a nyomjelzést, a tervezést, a kitűzést és a kivitelezési munkák irányítását. Besztercén és Monorfalván felvonulási telepet létesítettek a nagy létszámú személyzet számára. Itt dolgoztak a tervezők, a geodéták, Hendel József, Koppvári Ferenc, Zoltai Jenő, Ertl Róbert, és itt rendezték be a laboratóriumokat is.